Zsúfolt napok

A napokban megírtam egy szép hosszú beszámolót, és huss, az enyészeté lett. Nem volt kedvem újra bepötyögni.
Talán most nem tréfál meg Murphy és amit írok, az meg is marad :)

Hol is kezdjem....

Próbálom összeszedni mi minden történt az elmúlt napokban......

Pénteken mentünk anyuékhoz, beiktatva a menetrendbe Triccét, alias Noémit Balatonfűzfőn. Összeszedtük az általa és egy kedves barátnője által felajánlott dolgokat. Szépen tele is lett a kisautó. Mivel rengeteg, nem kimondottan az általunk megcélzott családnak használható ruha volt a csomagokban, csoportosítottuk őket fajtánként és így kerültek továbbításra.
Egyébként megrázó és egyben felháborító, ami Devecserben és Kolontáron zajlik. A médiából az folyik, hogy nincs szükség már ruhákra, mert tele vannak a segélyszervezetek. Ja. A gyűjtőben zsákszámra lehet, hogy állnak, de ki nem osztják azzal a dumával, hogy nincsenek kiválogatva. Hát kinyílt a bicska a zsebemben, amikor ezt meghallottam. Sajnos megint csak megerősödött bennem, hogy segélyszervezetnek semmit, ha adok, azt személyesen, kéz a kézbe, face to face. Most címgyűjtés zajlik. Vannak még rászoruló családok, kicsi gyerekekkel, átmeneti szálláson. Nekik szeretnénk még segíteni. Annyijuk van, ami rajtuk maradt, mert a segélyszervezet nem segít......amikor a roma anyuka pelenkát kért, kivárva a sorát, ami nem rövid, kapott 4 azaz négy darab pelenkát. Mire elég egy csöppségnek ez a mennyiség? Szerencsétlen naponta, ne adj isten naponta többször állhat sorba. :(
Elsősorban cipőre, alsóneműre, zoknira, harisnyára, személyes használatú dolgokra van szükség. De elkél még a ruha is.
No és persze tisztítószer, tartós élelmiszer. Mi anyuval ugyan összeraktunk kb 20-25 db szappant, meg kézfertőtlenítőt, pár fogkrémet, de ez elég kevés. Sajnos ezek azok a dolgok olyanok, amik a legtöbb háztartásban nem állnak feleslegesen a szekrény mélyén.
Én azért optimista vagyok, hogy lesznek még, akik lehetőségeikhez mérten csatlakoznak hozzám és segítenek.
Újra kiírtam Picibabán, de a kezdeti lelkesedés erősen megcsappant :( Most Szilvi volt az egyetlen, aki jelezte, tud még segíteni. Újra.... Aztán Julcsianyu írt még, de ő az iwiw-es kérésemre. Na az ottani helyzeten kiakadtam. Nem minden ismerősömnek küldtem el a kérést, csak azoknak, akikről úgy gondoltam, hogy esetleg segítenének. Írd és mondd 2 azaz kettő ember vette a fáradságot, hogy egyáltalán válaszoljon. Persze senkitől nem várhatom, hogy erején felül vállaljon, de elgondolkodtató. Mert a többségnél még a szándékot sem látom :(

Adrienn hívott a hét elején és megbeszéltük, hogy kiteszi a találkozó felhívásában, hogy aki tud, segítsen. Ez azóta megjelent. Kíváncsi leszek, hogy milyen eredménye lesz. Kicsit csökkent az optimizmusom.
Főleg akkor keseredek el, amikor nézegetem a teszveszen, hogy 1 Ft-os aukción árulják az emberek a megunt holmikat és sok tényleg annyiért is kel el. Ezeknek az embereknek ezek a dolgok kincset érnek ezekben a napokban :( De nem vagyunk egyformák.

Egy volt osztálytársammal, Ildivel futottam össze. Ő is aktív segítség terén. Arra jutottunk, kéz a kézben segítünk tovább. Ő közelebb van, van ideje, lehetősége a közvetlen napi kapcsolattartásra. És az összegyűlt dolgok kiosztása is könnyebb ha többen vagyunk. Csak legyen mit kiosztani......

Jó hosszúra sikeredett ez a kis beszámoló, de most legalább kiadtam magamból egy részét a felgyülemlett dolgoknak. Persze azért így is maradt bennem bőven....


No de, hogy egy kicsit vidámabb vizekre evezzünk, ezer más dolog is zajlik körülöttünk.
Megint elkelt egy füli :) Anyu a készeket levitte Bernihez,mert ha már úgyis megy hajat vágatni, miért ne.... így akik mennek szépülni, vehetnek egy kis egyedi ékszert. Ennek, vagy részben ennek köszönhetően tegnap befutott Adél azzal a kéréssel, hogy neki (anyukájának) karkötő kellene. De rögtön kettő. :D:D:D És akkor már legyen a tesójának még két pár fülbevaló. Ha egy üzlet beindul!!!!! :D Holnap megyek gyöngyre beruházni. Nem lesz olcsó buli, de tudom, hogy most meg is térül ;)
Jaj és még Margónak is van egy megrendelt nyaklánca. Abba ma belekezdtem, de Zalán nem díjazta. Majd este befejezem.

A társasági életünk is aktivizálódni tűnik. Múlt héten befutott Norbi. Már nagyon ideje volt :) Ismételten megállapítottam, mint már oly sokszor, hogy ő a jég hátán is megél :D
Aznap Krisztike is itt aludt, kiveséztük a pasiügyeket.

Kedden Luca köszöntés volt. Kiakadtam rendesen. Mert Ákos mikor is közölné, hogy mi a program, ha nem délután 3-kor, hogy aznap este 3/4 6-ra várnak. Természetesen mi vártunk rájuk. No comment.

Tegnap este csajos kiruccanást hoztunk össze Szvetivel. Az a másfél óra felért egy napos pihenéssel, pedig semmi extra program nem volt.

Most délután végre eljutunk Eszterékhez is. Már rosszul éreztem magam amiatt, hogy képtelen voltam úgy alakítani a dolgainkat, hogy menni tudjunk. De most sikerült!!!! Már csak az kell az induláshoz, hogy Manócska felébredjen. :D

És jön a holnap, a non plus ultra, Picibaba találkozó. Most kivételesen csak kettesben megyünk Zalánnal, mert anyu nem jön, apához meg jön a logisztikai dept. atyaútristene, így neki kötelezettségei vannak. Majdcsak megbirkózom a feladattal :) Még fényképezőgépet kell keríteni, mert a kicsikét apa javíttatni vitte. Majd bepróbálom a régi gépet, remélem csak az aksiját kell feltölteni..... és akkor a mindenféle mostanában történt társasági eseményről jövök képes beszámolóval is ;)

Gyöngyikék

A tanulás, adománygyűjtés és gyereknevelés mellett mostanában jutott idő megint gyöngyözésre. Rákaptam a minőségi, csillogó és ezzel együtt kissé borsosabb árú gyöngyökre. Remélem lesz, aki beleszerelmesedik az alkotásokba és a befektetés megtérül :D
Már 4 pár fülbevaló gazdára talált és van egy megrendelés is egy nyakláncra. Remélem lesz ez jobb is :D
Közben próbálok fejlődni, hogy valóban szép és igényes munkák kerüljenek ki a kezeim közül. Már az is megfordult a fejemben, hogy benevezek egy-egy tanfolyamra. Csak mindig másra kell a cash :( Na de majd eljön annak is az ideje :D

Addig is néhány kép az elmúlt időszak terméseiből......

Segítség újratöltve

Szilvi csomagjai szerencsésen megérkeztek múlt héten anyuékhoz. Hálás köszönet érte!!!
Apu másnap sk. továbbította is az érintett családnak. Szilvi! Tolmácsolom a család hálás köszönetét mindenért!!!!
Tegnap Esther összekészített csomagja is átvándorolt hozzánk, amit hétvégén a miénkkel együtt viszünk és juttatunk el a rászoruló család(ok)nak. Még Triccét kell útba ejteni, ott is vár még dobozolva a gyerekruha.
Csak nehogy az autó befogadóképessége legyen szűkös :)

Segítség

Tegnap rászántam magam és kiírtam a picibabán, hogy aki tud segítsen a szerencsétlenül járt kolontári családon.
Érdekes és tanulságos. Voltak/vannak, akik jelezték, hogy segítenek. Úgy voltam vele, hogy ha már egyetlen ember is jelentkezik, már nem volt hiába.
Ugyanakkor tanulságos is a helyzet. Az emberek bizalmatlanok. Ilyenkor mindig szembesülök önmagammal. Azzal, hogy milyen naiv vagyok.
Ugyanakkor megértem őket. Épp a pb-n volt régebben, hogy valaki sajnáltatta magát, rászorulóként kért ezt azt, a jó szándékú anyukák persze segítettek, utána meg viszont látták teszveszen a holmikat, amiket felajánlottak.
Most meg ezek az "ingyen adok dolgokat, csak utald előre a postaköltséget" fazonok. Jóhiszemű rászorulók elutalják a pénzt, aztán a nagy semmit kapják cserébe. Az ilyennek nincs lelkivilága, ellenben vastag bőr a pofáján az van.
Na az ilyenek miatt nehéz. Hiába a jó szándék, fegyvertelen vagyok. Mivel győzhetnék meg idegen embereket arról, hogy tényleg oda kerül az adomány, ahova kérem??? Elég az, ha nyíltan vállalom a nevem, az arcom, az elérhetőségem??? Remélem igen. Mert a kolontáriaknak most nagy szükségük van mindenre.

Felhoztam a tárolóból is a dobozokat. Zalánnal átválogattuk őket. Nagyon édi volt. Majdnem elsírtam magam. Mondtam neki, hogy lesz egy kisbaba, akinek nincs kis ruhája és most mi adunk azokból, ami neki már kicsi.  Adogatta a kis ruhákat és mondogatta, hogy "Anya, szerintem ez nagyon szupi! Ez jó lesz a kisbabának!"

Anyuval is beszéltem reggel. Ő is szekrénypakolásban van. Szedi össze az általunk nem hordott, de használható állapotú ruhákat. Nem hiába, tőle az én szociális érzékenységem is. Az utolsóját is odaadná, ha másnak nagyobb szüksége lenne rá.
Náluk idővel felgyűltek a baba szappanok, a kézkrémek, fogkrémek, amiket munkahelyen kaptak "tisztasági csomagként". Az is dobozba kerül......

 Addig is köszönet azoknak, akik jelezték bárhol, hogy  segítenének:
lszilvi (Szilvi), canty (Éva), Barbeque (Barbi), tricce (Noémi), Esther (Eszter), gicamama, Anda,  Kriszti és Melinda!

Kihagyhatatlan

Imádom az én krampuszomat. Ül mellettem, egyszer csak valami izét a fejemre biggyeszt és közli:

- Anya! Te vagy az én királynőm. :)

Egy pillanat alatt elérzékenyültem.

Más: Szörnyű ami Kolontáron és Devecserben kialakult. Emberek életének munkája vált percek alatt semmivé. Tegnap este kaptam egy üzenetet egy volt osztálytársamtól. Az anyukájának van egy kollégája (ezzel együtt tuti, hogy apum is ismeri, mert ő is ott dolgozik), akik szintén érintettek ebben a helyzetben. A párja 8 hónapos terhes, az újonnan berendezett babaszobát elmosta a vörös iszap. Szinte a semmibe születik szegény kicsi. Mert ez a munkahely nem arról híres, hogy olyan tutin lehet keresni, hogy egyik napról a másikra pótolható minden, ami odaveszett.
Most az a napi projektem, hogy kiválogatom a kinőtt ruháinkat (merthogy fiú lesz az érkező bébi, bár ebben a helyzetben tök mindegy), szépen összecsomagolom és levisszük anyuékhoz. Aput meg megkérem, hogy személyesen vigye el, így biztosan oda kerül, ahol szükség van rá.

Beszólások

Tegnap este is beszólt egy vicceset. Megleptem magam egy Füles mintás pizsivel. Felvettem, mire Zalán rosszallóan nézegetni kezdte, majd megszólalt:

- Anya, ne vegyél fel ilyen kecskés pólót! :)

Mai:

Zalán matat a szárító körül.
- Anya, nagyon vizes a zoknim.
- Mi történt vele?
- Nagyon nedves! (hogy micsoda választékos :D)
- Mitől lett nedves?
- Mert ott nagyon vizes!!! (és tényleg, az ablak mellett valami tócsaféle képződött, de lövésem nincs mitől)
Megkértem, hogy hozza a felmosót. Kivettem a kezéből, hogy feltöröljem a vizet, mire ő:
- Anya, ne vedd el, van nekem ügyes kezem!!!!


Azt hiszem lesznek még ilyen finomságok, mert ma nagyon megy a beszélőkéje :D

Újra itt :)

Már megint eltrehánykodtam a blogolást. Vége a nyárnak, újra beindult a nagyüzem. Rossz idő, bezártság, suli, rohangálás, szakdolgozat. Ömlesztve. Pfujjj!
Persze közben azért vannak édes történések is, amik jót tesznek a lelkemnek :) Csajos talik, jó kis beszélgetések és a gyöngyitisz :) No meg voltunk állatkertben, és néha borozgatunk este apával :D:D:D
A kényszer bezártság megint előszedette velem a gyöngyöket. Egy délután vagy 20 pár fülbevalót gyártottam le. Semmi extra, de mind különböző. Ez már szerelem :D Most rákaptam a csilli, minőségi gyöngyökre. Minden nap alig várom, hogy legyen egy lélegzetvételnyi időm. Persze nem mindig jut a gyöngyökre.
Volt pár nap, amikor nem voltam a helyzet magaslatán. Újabban éjszakai őrök vagyunk, jót teszünk a köznek és éjjel kukkoljuk a társasház kameráit, hátha megint jönnek a besurranók. Izgalmas, de irtó fárasztó.
Na meg mindig van valami téma, ami nem örvend nagy egyetértésnek. Most épp homokozó macskaszartalanítás a téma. Fedjük le az amorf homokozónkat, hogy a dögök ne oda piszkítsanak. A nagy ötlet: gyerekesek, dobjuk össze. Amikor az ember gondolkodik, jön az, hogy a "Gondolkodás a tett halála."
Hú de felbosszantottam magam. Amíg ki lehet préselni közgyűlésen a "köz"-ből, addig hadd ne 5-10 család áldozzon rá a 100 lakásnyi helyett. Grrrrrrrrr........

A hetünk sem volt épp eseménytelen. Hétfőn punyi itthon, mert megmozdulni nem bírtam, valami elkapott. Kedd még mindig kómásan, könyvtárazással telt. Papó vigyázott Zalkóra. Este csajos teázás, ami nagy társasági esemény helyett páros program lett. De jót beszélgettünk Szvetivel megint.
Ma délelőtt Abi is, Zalán is Papóval voltak Ringató foglalkozáson, amíg mi anyukák (sógornőm és én) turkiban vadásztunk téli zsákmány után. Sikeres volt a beruházás :D Igaz kicsit benéztem egy tuti sídzsekit. 1500 Ft-ra jött ki kb, de talán majd jövőre belenő a krampusz :D Így most megint nincs normális méretes téli kabátja :x
Este vendégek jöttek. Guszti (apa egyik barátja és egyben a nőgyógyászom) a párjával és a kislányukkal. Hoztak mindenkinek egy "kis" meglepit. Apa egy üveg borral, Zalán két Bogyóka és Babóca könyvvel, én egy hatalmas csokor rózsával lettem gazdagabb. :D
Flóra és Zalán oltári jót pörögtek. Édi a kiscsaj. Z meg hozta a formáját. A baj csak az volt, hogy a vendégek távozása után sem csillapodott az aktivitás. Azt hittem úgy kell lelőni :)
Holnapra "lusta" napot tervezek. Olvasni fogok és ha az idő engedi, játszóterezünk. :)
ÉS persze újra elhatározom, hogy minden nap jövök és írok néhány sort arról, hogy mi is történik a mi kis családunkban.

Ez+Az

Megint telnek a napok. Hol pörgősebben, hol egyhangúan. Még mindig hullámzó.
A hétre is megvan a programtervezet, de olyan, mint a kutya vacsorája... bizonytalan.
Ma este megyünk a doki csajhoz akit Guszti ajánlott. Kíváncsian várom :x
Holnap eredetileg meccsre akartunk menni, de miután Krisztián rossz helyen próbált jegyet venni, Lacusnak meg nem akarózik Újpestre kiautózni, no meg kapóra jött a kényszerű gatyaszíj meghúzás, így apa lefújta az egészet.
Szvetiék is jöttek volna, de az alternatív program, miszerint üljünk össze nálunk, már nem fog működni. Kíváncsi vagyok apa beszél-e Lacusékkal ma. Ettől függ, hogy minden kavarás ellenére tudunk-e Szvetivel találkozni.
Szerdán Évával és Csengével megyünk IKEA-ba. A szokásos 3-fél 4 van becélozva. Csak azt kell eldönteni melyik legyen a végleges cél :)
Csütörtökön vagy punnyadunk itthon, vagy a várba megyünk borfesztiválra. (eredetileg ez is szombatra tervezett program, de kavarni kell :x) Utóbbi esetben jön(nek) mama(ék) ittalvósra, merthogy péntek-szombat suli. Persze szombatra van két ajándék jegyünk a Vígszínházba a Víg napra. Még meg kell álmodnom mi legyen a sorsa.
Vasárnap jól megérdemelten azt hiszem pihenni fogunk :D

De most első körben legyek túl a dokinénin. Rendesen zabos vagyok miatta. Mit fog mondani, milyen esélyeket jósol, milyen vizsgálatok kellenek majd és nem utolsó sorban, hogy mindez mennyibe fog kerülni.....

Zalán beszól

Most csak egy rövidet jelentkezem, mert ez kihagyhatatlan.

Ülök a gépnél, épp egy levél kellős közepén vagyok. Zalán odarohan hozzám:

- Anya, jött a kakiiiiiii!
Miután nem ugrottam rögtön, megismételte kissé indulatosan:

- Anya, jött a kaki, nem érted???!

Egy eseménytelen nap

Na most csak azért jelentkezem, mert egyszer megfogadtam, hogy minden nap helyzetjelentek. Persze ez nem sikerül, de most kivételesen eszembe jutott.
A rossz idő bezárt minket a lakásba. Nem voltam elragadtatva. Mosó masa vaoltam, 3 adag figyel a szárítón.
Zalán kivételesen nem tombolt nagyon, jól elvoltunk. Vonatoztunk, rajzoltunk, kicsit lementünk a garázsba és követ szedtünk a földszinten, hogy majd azokra festünk. No de majd holnap délelőtt. Meglepjük apát valami kis "made by Zalán" dologgal.
Persze eltökörésztem az időt. Hétvégén kiválogattuk a ruháimat, van pár, amit el kéne teszveszelni. De ahhoz képeket is kéne gyártani rőluk. Lehet, hogy érdemesebb lenne előbb lemenni és a tárolóban lévő ruhákat is kiválogatni. Aztán meghírdetni olcsón, hogy vigyék a fenébe.
No meg kellene venni könyvespolcot és a tárolóban pihenő, bedobozlot könyveket méltó helyre rámolni.
Jajjjjj, annyi minden kellene.

No de a sok eseménytelenség közepette találtam néhány jónak tűnő gyerekprogramot Zalán felesleges energiáinak levezetésére.
Az egyes számú cél:  http://egyszervolt.hu/ajanlo/muzsikas-gyermektanchaz_22914.html
Remélem sikerül kedvet csinálni hozzá másoknak is!

Egy vicces délután Csengével

Ma délután eljöttek hozzánk Csengéék. Zalán semmit nem aludt, így elég keservesen, Csenge molesztálósan indult a délután. Aztán amikor lementünk játszóterezni, enyhült a parázs hangulat.

A mai nap vicces megszólalása:

Egy anyuka ül a homokozó szélén, előtte egy picurka baba kenguruban. Zalán fáradtan odabújik hozzám:
-Anya! Álmos vagyooook! Én is szeretnék táskában aludni!!! :)

Képes beszámoló hamarosan a picasa képek között :D

Ízelítőül a nagy játszóterezés utáni közös pancsiról egy kép:

Némi ügyintézés miatt megcéloztuk este a Mammutot. Apa valamilyen isteni sugallat hatására nem Zalánt, hanem a gyerekülést kezdte kikapcsolni amikor odaértünk. Természetesen ezt orvoslandó haza fele induláskor vissza kellett kötni. Zalán a gyerekülésben, apa fölé hajolva küzd a biztonsági övvel.

- Apa, mit csinálsz?
- Bekötöm a gyerekülést.
- De apa sötét!!!

Egyre gyakoribbak az ilyen kis kacagtató megszólalások. Aki még nem élte meg nem tudja, hogy minden nyűge mellett mekkora öröm egy ilyen kis krampusz. Igazi humor és szeretetzsák :D

Zalán féle szösszenetek

Válogatás nélkül, az elmúlt hetek terméseiből (lehet, hogy lesz ismétlés benne... no de inkább többször, mint egyszer sem)

Asztalnál ülve:
Z: Anya béka!
A: És apa?
Z: Apa is béka.
A: És Te is béka vagy?
Z: (sértődötten) Én Zalkó vagyok!!!

Apa altat. Együt fekszenek a nagy ágyon, apa karja óvón Zalán felett. Amikor már elég rég óta síri csend honol a szobában, bekukkantok és halkan beszólok:
-Apa!
Erre Zalán megszólal a sötétben:
- Pszzzzz! Apa alszik. (és tényleg :D)

Találkoztunk a lánnyal, akivel a nőiportálon ismerkedtem meg.
Azóta Zalán emlegeti:
- Hol van a Veti (Szveti) csaj????

IKEA pénztárnál állunk sorban:
- Pénztáros csaj!!!! IKEA-s pénztáros csaj!

Lusta anyu akcióban

Rájöttem, hogy pocsék kapcsolattartó vagyok. Időm mint a tenger, de valahogy megfeledkezek arról, hogy jelentkezzek azoknál, akik egy kicsit is fontosak nekem.
Noszogatásra persze mindig jelt adok magamról.
Ez a hozzáállás köszönhető nagyrészt annak, hogy nehezen bízom meg az új emberekben.
Végre rászántam magam, hogy kiírjam magamból, ami sokáig nyomasztott.

Kezdem az elején. Neten, unalmas perceimben ráakadtam egy babás oldalra, ahol számos sorstárssal hozott össze az élet. Hamar kiderült, hogy van egy anyuka, hasonló korú babával, alig 10 perc sétára tőlünk. Ez még a IX.kerületben volt. Ő is punnyad, én is punnyadok, mi lenne, ha közösen csinálnánk. Egy ideig ment is minden, szinte minden nap séta, játék, miegymás. Persze közben árasztotta magából a keserűséget, hogy a párja nem dolgozik, féltékenykedik, az anyja ellene van, 2 gyerekkel 38 nm-en nyomorog, kevés a GYES, merthogy ő sem dolgozott szülés előtt. Tudom milyen az, amikor meg kell húzni a nadrágszíjat, valahol átéreztem a problémáit. Megbíztam benne, örültem, hogy a személytelen Budapesten találtam egy "társat", barátnőt. Soha senkinél nem néztem, hogy honnan jött, milyenek a körülményei. Az embert keresem mindenkiben.
Aztán jöttek érdekes helyzetek. Volt, hogy több anyukával indultunk ki a Margit szigetre. Volt egy frissen csatlakozó anyuka, akinek cuki félvér kislánya van. Modellkedik, fotózásokra viszik, szóval az a kategória, aki mellett lehet egy kicsit szürke egérként is csillanni. A "barátnő" közölte, hogy majd ŐK elmennek érte a Blahára és mi menjünk szépen külön, majd a szigeten találkozunk. Az útvonalunk ugyanaz volt, ő a Ferenc körúttól, mi a Mester utcától indultunk. Kb 5 percet kellett volna ránk várnia. Amikor megkérdeztem miért nem tudunk együtt menni, neki állt feljebb.


Aztán később a párjától jöttek kellemes fórumbejegyzések. Soha nem megnevezve, de célozgatva, hogy mert egyesek sírnak a súlyuk miatt (szülés utáni 30 kg felesleggel az ember lányát csak foglalkoztatja, hogy tán nem egészséges ez az állapot és valamit tenni kéne ellene... vagy csak én vagyok ilyen fene nőből???), jött az, hogy minek tanulni, anélkül is lehet tisztességesen nevelni egy gyereket. Na itt megint előjöttek az értékrendbeli különbségek.
Akadt konfliktus amiatt is, hogy nem fogtam a kis klikk pártját a babás oldalon. Nem tudok azonosulni azzal a gondolattal, hogy ha az üzemeltető kedves, közvetlen valakivel, akkor az már köteles kivételezni is a "törzsgárdával".Én úgy gondolom ugyanolyan egy vagyok, mint a huszonkilencezer-nyolcszázhetvenhét másik. No meg nem gondolom azt, hogy az adminnak szórakozás az oldal üzemeltetése. XD
Szóval szép lassan elmaradoztak a séták, ha kerestem lekoptatott, aztán amikor rákérdeztem először fórumon, hogy mi baja, megint csak azzal jött, hogy nincs baja, csak ezer a dolog. Amikor felhívtam, letagadtatta magát/ vagy a férje tagadta le... a lényeg majdnem ugyanaz. Aztán egyszer sikerült összeakadni vele chaten, ahol válogatott mocskolódásokat vágott a fejemhez, hogy mit képzelek én magamról, hogy hogy beszélek vele, mit megengedek magamnak. Mint akit leforráztak... Akkor sem értettem és most sem értem mivel érdemeltem ezt ki. Néha van, hogy akaratlanul megbántok másokat, mert kibújik a jobbik énem, de olyankor le lehet állítani. Persze amikor kérdeztem, hogy mégis mit ártottam neki, mi az ami miatt esetleg bocsánatot kellene kérnem (merthogy ez sem esik nehezemre, ha tudom, hogy mit toltam el), arra már nem jött válasz csak a fikázás. Amikor a kinőtt ruhatáram felét elvitte nem voltam rossz. No de még a történtek után sem sajnálom tőle, ő legalább hasznát veszi.
Csak szarul esett, hogy vannak még ilyen nem éppen gerinces emberek, akik nem merik felvállalni, hogy szemtől szembe rendezzék a nézeteltéréseiket. Persze mindig könnyebb hátulról, sunyi módon támadni.
Mára már azt hiszem kihevertem ezt a részét az életemnek, de okozott pár álmatlan, sírós éjszakát. Bízom benne, hogy ez a viselkedés legalább neki megérte.

No de most jön az akcióóóóóóóós rész :) Elegem lett abból, hogy nincs egy megbízható barátnő a közelemben. (Leszámítva Évát, akit imádok, csak jó lenne többször összejönni. Lehet, hogy csak a számat kéne járatni??????) Játszótéren csak a klikkek vannak, esetleg egy-egy rövidke beszélgetés erejéig akadnak anyukák, de semmi extra.
No, tegyünk ez ellen valamit..... Beírtam a gugliba, hogy "barátnőt keresek". Legnagyobb meglepetésemre kidobott jó néhány találatot. Köztük a női portált is. No nekem sem kellett több... Ha férjet sikerült találni a netnek hála, akkor menni fog ez barátnővel is. A fent vázoltnál nagyobb pofáraesés csak nem jön.
És úgy tűnik működik. Két emberrel kezdtem levelezni, az egyik egy 6 éves leányzó anyukája Csepelről, a másik csaj egy energiabomba a nyóckerből :)
És lássatok csodát, ma találkoztam is Szvetivel :D Ő a lendületes. Elmentünk az Örs vezérre az IKEA-ba. Tök jó volt, hogy kirángatott. Kellemes társaság volt, remélem mi sem mentünk gyerekestül az agyára.
Zalán egy megtestesült angyal volt, azt hittem pedig idegbajt kapok majd tőle, de szót fogadott, rendesen jött velünk, nem tűnt el. Azt hiszem érezte rajtam, hogy feldobódtam. És tényleg... úgy érzem, hogy mééééééééééég ilyet sokat-sokat-sokat!!!! :D:D:D:D
Kellemesen elfáradtam, de ott egye meg a fene! Ha kell, minden nap lefáradok :D:D:D:D

Hosszú hétvége

Hosszú, megtoldva apának plussz két nap szabadsággal, hogy papának segítsen. Semmi nem lett a tervezett nyár végi kikapcsolódásból, de a segítség jobban kellett, mint nekünk a Balatonban ázni. Arra lesz még lehetőség. Ha nem, akkor meg megcélozzuk valamelyik  jóléti (wellness) létesítményt. Igazán ránk férne, de kicsit várni kell vele.
No de kanyarodjunk vissza a vidéki napokhoz.
A nővérem zizi, megint megszállta valami bogár. Csípi a szemét, hogy nekem kicsit kényelmesebben alakul az életem. Remélem hamar elmúlik. Nekem sem minden fenékig tejföl. A jót nem adják ingyen. De nem is részletezem, mert csak felbosszantom magam. Ha tehetném változtatnék az ő helyzetén, de nem tehetem :S

A nagy munkában azért volt egy búcsú vasárnap Eplényben. Minden várakozást alulmúlt. Nem voltak kirakodók, csak pár búcsús cigány céllövöldével meg gyerek körhintával. Pedig azt ígértük Z-nek, hogy kap egy dobot a búcsúban. Hát nem kapott.... Ellenben horror áron ringlisezhetett.

Hova tovább...

Új útra léptünk. Sikerült beszélni a Guszti által ajánlott dokinővel. Hát van egy stílusa. De nem is ez a lényeg. Szeptember 6-ra adott időpontot. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy magánrendelésre, úgyhogy felköthetem a gatyám. No meg nyithatjuk a pénztárcánkat. Az első találkozóra elmegyünk, de én függővé tettem a továbbiakat attól, hogy mennyit kér. No meg, hogy milyen esélyeket jósol annak, hogy mennyi idő kell a sikerhez. Én optimista vagyok, hogy nem kell sok :)
Pláne, hogy amikor Guszti most levette a tenyésztést, közölte, hogy olyan a helyzet, mintha épp most ovulálnék. (épp azt állapította meg a leletek alapján, hogy nincs ovuláció) Lehet, hogy mégis???? Húúúú, az szuper lenne. Rajtunk nem múlik a gyerekprojekt, az tuti. Hősiesen nyúzzuk egymást :D Szeptember 6-ig kiderül. Ha volt pé, akkor addigra illik megjönnie, ha meg sikeresek voltunk egy halovány második csík a minimum :) Na de nem örömködök előre. Már lélekben felkészültem a mindenféle vizsgálatra.

Csajos percek

Rájöttem, hogy nem hülyeség, amikor azt mondják, jót tesz az ember lányának, ha néha szán magára pár percet (órát). Zalán mellett szigorúan csak alvás idő alatt lehet bármire is időt szakítani. Így hát önző voltam. Hagytam csapot papot, hadd fusson a lakás. Úgy döntöttem, most kényeztetés jön. Kellemes fürdő, arcpakolás, arctisztítás, pedikűr, manikűr és lehuppantam az én kincseimmel, amiket apától kaptam és elmélyültem a sminkelés rejtelmeiben.

A végére határozottan jól éreztem magam :D

Heti egyveleg

Megint megfeledkeztem a jó nevelésről. Eltelt úgy több, mint egy hét, hogy egy szót sem írtam ide. Pedig teltek a napok és még eseménytelennek sem mondhatnám őket.

Hol is maradt abba a történet..... Csepelen voltunk. Jó rég volt.

Volt egy tuti kis pókerparti itt nálunk, persze a fiúk megint kihúzták magukat a buliból. Era és Kriszti párostul alkották velünk a társaságot. Hajnali 3-ig bírtuk az iramot. Zalán is pörgött ezerrel, azóta is emlegeti Erát és Krisztit. Naná, hogy a csajokat. Valahogy Sanya és Bálint annyira nem hagyott mély nyomot benne.
Csütörtökön Norbi volt nálunk, végre saját szememmel is meggyőződhettem róla, hogy még él. Ideje volt :)
Pénteken itt voltak mamáék, Krisztiék, Csodák palotájáztunk. Aztán este apával irány Eplény, merthogy szombaton falunap. Egy kicsit ellátogattunk Zircre a betyár napra is, de nem volt egy nagy eresztés. A falunap sem, de az otthon mégiscsak otthon. Megnéztük a "Nagybácsit", aztán egy operett egyveleg következett. Zalán volt a központban. Pörgött, forgott, rázta a popóját. A végére persze színpadra keveredett.

Vasárnap pihi, héfő hajnalban indulás haza. Hoztuk magunkkal mamát is, mivel megérdemelt Sziget jeggyel ajándékozott meg apa minket. Este Kispál búcsúkoncert, meggondolatlanul sikerült a 3. sorig jutni a darálóban. Persze hamar elfogyott a lendület meg az állóképesség (igazából a levegőnek volt híjja, no meg nem gerjedtem a hozzám cuppanó izzadt, büdös, félmeztelen szőrös manuszokra). Kellemesen elfáradtam, no meg napokig izomlázban égtem. De legalább nem gazdagodtam kék-zöld foltokkal :)

A hét többi napja nagyjából eseménytelenül telt. Üvegkavicsot hajtottunk, lustálkodtam, néha, ha rám jött a háziaskodhatnék mostam, teregettem, pakoltam. Erre is jobban kellene koncentrálnom :)
A kitartó kutakodás eredményre vezetett, apa pénteken vett nekem szép kerek, színes kavicsokat. Persze amilyen hülye vagyok, gyöngyökkel együtt levittem magammal Eplénybe, de damilt elfelejtettem eltenni mellé.... így nem készült új alkotás.

Szombaton Balatonalmádiban töltöttük a napot. A Volán vízitelepén volt egy kis ereszd el a hajamat. Na jó csak képletesen. Zalán élvezte a legjobban. Szabadban, jó levegőn, tele játékokkal. a legjobb az egészben az volt, hogy a játékokat a nap végén a gyerekek magukkal vihették. Így gazdagodtunk egy tollas szettel, egy szivacslabdás tenisszel, egy ragacsos dartsszal, célbadobó játékkal, mini golffal, bubi fújóval és frizbivel. Azt hiszem nem hagytam ki semmit. A mi krampuszunk nem szívbajos. De a többi gyerkőcnek is (legalábbis amelyik nem volt túl mafla) jutott legalább ennyi szuvenír. A legédesebb játszópajtás Hanna volt. Gyönyörű az a kislány. Nemhiába, jó ízlésű gyerekünk van.

Vasárnap punnyadás volt, délután meg irány haza.
És így, ló léptekben eljutottam a mai napig. Eddig eseménytelen a helyzet, leszámítva, hogy estére időpontom van Gusztihoz. Jön a nemszeretem rész. De talán végre továbbléphetünk.

Tanulságos eset

Megint kimaradtak napok. Valahogy a naplózásról csak megfeledkezek. De azért igyekszem, igyekszem.

Tegnap elkövettem egy óriási hibát. (ez persze csak ma derült ki) Csepelre mentünk Éváékhoz, na nem ez volt a hiba, hanem, hogy úgy döntöttem, a hosszú BKV útra tekintettel bepelenkázom az amúgy szoba és ágy tiszta ördögömet. Sokat iszik-sokat pisil-nem bírja ki megfontolással. Félúton elkezdett oltárira üvölteni: pisilniiiiiiiiiiiiiiiii kell, jajj, most mi lesz, jajj, hova pisiljek anya. Elmagyaráztam neki, hogy kapott pelust, abba most kivételesen mehet, mert nem tudunk akárhol megállni, amikor neki pisilni kell. Ennek (én ennek tudom be) a mai folyománya háromszori bepisilés a kisgatyába. Tanultam az esetből. Soha többet nem pelenkázok! (legalábbis Z-t nem) Inkább minden megállónál leszállok vele. Vagy inkább szót fogadok apának és belevágok a vezetés tanulásba.
Egyre többször merül fel, hogy jó lenne, ha lenne jogosítványom.... Azt hiszem, amint lesz rá keret fejest ugrom bele.....

*V*

Ma sem telnek eseménytelenül az órák. Zalán bilizés közben egyszer csak elkezdett hányni. Sugárban jött a cucc. Aztán kisétált a nappaliba, ott mégegyszer. Azt mondta, nem fáj a hasa. Az én gyomrom viszont csúnyán felkavarodott. Sosem volt bajom a szagokkal ennyire. Ez most közel járt a rókázáshoz. Ki kellett fordulnom levegőt venni a takarítás közben. Ha nem lennének peteérés teljes hiányára utaló eredményeim, most azt hinném a depi, gyomorforgás megjelenésére, hogy bogyóka van a dologban. De ki tudja.....
Zalán amúgy elemében van (volt, mert most átmenetileg alszik), a kajával sincs gond, megette a reggeli maradékát, piskótát, betolt két túrórudit és némi ebédre szánt paprikás csirkét. A rizs már annyira nem jött be. Na de talán szunya után. Nagyon nem kéne reggel engedni a követelésének (Gumicukrot/piskótát/színes bogyót ..... stb. akaroooook!!!!) Tuti jót tenne az étvágyának is :)
Még az este lesz küzdős, nyanyóék jönnek vigyázni Zalánra. Már mondtam neki, de a gondolattól is hisztirohamot kapott. Csak egyszer jönnék rá mi a fenétől ilyen....
Hamarosan jönnek Éváék, remélem a közös játék Csengével feldobja. Hacsak nem alussza át a tervezett közös délutánt :D

A közös játék alvással indult, aztán azért lett belőle játszóterezés és vízben dagonyázás.
Az este viszont sajnos úgy telt, ahogy arra számítottam. Hányással és ordítással :(:(:( Zalán részéről, nekünk jó hangulatban, de a manó nyűgje rontott az összhangon.

Borús idő, borús hangulat

Rosszul kezdődött a hét. Az egész hétfő egy katasztrófa volt. Estére off-on voltam. Regenerálandó, gyerek elviselendő tegnap szinte egész nap játszótereztünk, sétáltunk, megmiegymás. A világvége hangulatomon segített is egy kicsit. Az egész napos kintlét miatt elmaradt a napi bejelentkezés.
A mai nap megint a hullámvasút alja felé közelít, szerencsére a hétfőinél kisebb lendülettel. Délelőtt játszótereztünk, aztán irány haza, pancsi, ebéd (leginkább nézegetés, mert Z az istennek nem hajlandó rendesen enni :S:S:S:S).
Sikerült elaltatnom az ördögöt, mondván legyen pihent a megbeszélt Éva-Csenge Millenáris találkozóra. De nem lesz tali, Éva lemondta :( Nem tett jót a lelkemnek. Na de egyeztettünk egy holnap délutánt. Majd akkor feltöltődöm. Pláne, hogy estére Lacusékhoz vagyunk hivatalosak, elvileg beszélgetős, lakásavatós este lesz.
Még megálmodom mi legyen a mai délutánnal. Most rövidtávon, alvásidőben vár rám a romeltakarítás. Olyan a lakás, mint egy ostrom övezet. Egyszemélyes hadsereg végzett pusztítást. Én meg mentem, ami menthető :)