Ahonnan mindig el lehet lesni valamit :)

Első gyurma próbálkozások :)

Nem bírtam ki. Ha már adott az alapanyag, akkor ki is kell próbálni mire vagyok képes :) Egyelőre ennyire..... bár élőben sokkal szebbek a színek. Azt hiszem meg kell tanulnom fotózni is :D

Útrakeltünk

Tegnap Z korán elaludt, időben ébredt és így útnak indulhattunk időben egy kis délutáni sétára. Egészen a Kálvin térig eljutottunk annak ellenére, hogy csak a környékre terveztük a kiruccanást. Persze nem hagyott nyugodni a fránya süthető gyurma, így az Üllői úton beszereztem 2 színben.
Annyira jól esett ez a séta, hogy ma már merészebbet gondoltam és délelőtt eldöcögtünk Hűvösvölgybe a korábban említett krea-tipp bolthoz. Mit ne mondjak nagyon megérte :) Lehet, hogy jó is, hogy ilyen messze van, mert tuti mindennapos vendég lennék náluk :) Széles választék, olcsó árak. Kell ennél több?
Azért így is elképzelhető, hogy néhányszor még ellátogatunk ide, mert nagyszerűen megközelíthető. 61-es villamossal kell kidöcögni Hűvösvölgy végállomásig, ahonnan a 257-es  busz 4. megállójánál már majdnem célba is érünk. Onnan már csak egy kevés séta.
Este indulhat a kreatívkodás :) Tegnap már kipróbáltam a szerzeményeim, határozottan szeretni fogom ezt a technikát is :D
Egy kis ízelítő, hogy milyen csodá(ka)t lehet gyártani belőle......

Csak kreatívan

Mindig találok valami újdonságot, amit ki kell próbálni. Most a két legújabb dolog, amivel kacérkodom a zsugorka és a süthető gyurma. 
Olyan szép dolgokat lehet ezekből is készíteni.


Találtam egy szuper boltot is a neten, ahol a hobbi boltok áraihoz képest töredékéért lehet alapanyaghoz jutni.
http://bolthely.hu/muveszkatalogus/lista/492d6f7cbf63f_Gyurmak__agyagok


Remélem egyszer végre sikerül eljutnom a boltjukba (rendelni nem éri meg a szállítási díj miatt), hogy feltankoljak gyurmával és készülhessenek az "alkotások". Ráadásul ez külön jó, mert Z-vel is lehet együtt kreatívkodni :D :D :D Gyurmára és sütésre fel!!!!!!  ;)

Játszani jó - vagy mégsem????

Játék- KELL - legyen az bármilyen: gyermekjáték Zalkópéval, vagy társasjáték, de befigyelnek a facebook-os játékok is.
Ez utóbbi sok fejtörést okoz még nekem is. Szeretek játszani, de nem minden áron. Lehet, hogy erről kellene valami tanulmányt készíteni. Komolyan elgondolkodtam rajta :D Vannak ezek a lájkolós játékok. Már maga a szó is olyan idióta. Ilyen magyar szó nincs!!! De azért én magam is használom, mert van, aki csak ezt érti meg. :(
Néha játszom ilyen lájkolóst és mindig azzal kell szembesülnöm, hogy az ilyen játékban csak annak van esélye, akinek elég vastag bőr van a képén. Na meg a másik felismerés, hogy hiába a sok ismerős, a legtöbb nagy ívben tojik arra, ha a segítségét kérem. Elkorcsosult ez a francos világ. :(
Na de kipróbáltam (nem vagyok túl büszke rá), hogy tényleg működik-e vadidegen emberek között a like csere-bere. Nem okozott meglepetést, hogy IGEN! Újabb pofára esés a szembesülés, még ha az agyammal tudom is: az emberek mindent érdekből csinálnak. :( Én nagyon naiv vagyok, szeretném azt hinni, hogy vannak még önzetlen emberek is!
Volt azért hozadéka ennek az elveimmel nem egyező húzásnak. Sikerült elcsereberélnem annyi like-ot, hogy kb 15. legtöbb like-ot gyűjtőként (bele sem merek gondolni mi energiát tett bele, aki elsőként végzett...) vehettem 11 db könyvet 99 Ft/db áron az Ulpius kiadónál. Hosszú távon viszont képtelen lennék az ilyen fajta "játékra".
Így hát marad a játék öröme, azzal a tudattal, hogy a like-olós játékokban nem leszünk soha elsők :D

"To do" lista

Annyi mindent kell(ene) csinálnom:
-beiratkozni, tantárgy felvenni - de előtte le kell jelentenem az új lakcímem végre, plusz le kell bokszolnom egy menetet a TO-val, hogy a virtuális számla baromságukban legyenek kedvesek olyan tétel kiírási lehetőséget is bevenni, amire a pénzte beszedik, különben minden jóindulatom ellenére sem tudom elvégezni amit el kellene és ami szerintem rohadtul az ő feladatuk lenne. Nem is értem minek van TO, ha mindent webes felületen kell intézni. Ha meg kérdés van, ők soha semmit nem tudnak :( Grrrrrrrrrr
-nyelvvizsgázni - keresni egy helyet, ahol nem fizetem rá a gatyámat is, jelentkezni és sikeresen vizsgázni - FŐ AZ OPTIMIZMUS :)
- szakdolgozatot írni - először inkább olvasni, aztán kérdőívezni, kiértékelni és aztán SOS írni, írni, írni. Kellett nekem IQ! Ilyen hülye címet is csak én választhattam: Óvodáskorú gyermekek szüleinek vélekedése az intelligenciáról - na most aztán jajj lesz nektek szülők!!! :D
- könyvtárba menni - ez igazán apróság a többi kérdéshez képest, de szükségszerű és időőőőőőőőőőőő
- végre élhető állapotot teremteni a lakásban - egyre gyakrabban érzem azt, hogy alkalmatlan vagyok a háziasszony szerepre
- belehúzni a babaprojektbe - dokihoz menni, végigküzdeni a vizsgálatok sorát és kitartóan próbálkozni :) Ez utóbbi a kellemes tennivalók sorába tartozik :D:D:D
- Óvoda projekt -merthogy ősztől a fiatal úr bizony óvodás lesz. Végig kell járni a lehetséges helyeket, hogy némi képet kapjak az esélyes óvónénikről. Mert én ilyen hülye vagyok. Nem érdekel, hogy mennyire puccos a hely, engem sokkal jobban izgat az óvónő mentalitása és pedagógiai felkészültsége. Húúú de szépen mondtam :) De ez a sok iskolában megtapasztalt nevelési behatás miatt van :D
- Munkahely -ha nem jól alakul a babatervezés, akkor ez is központi kérdés. HR-el levelezgetni, hogy pontosan mikor is mennék vissza, meddig tart ki az összegyűlt szabadság, milyen pozícióba kerülhetek vissza. Mert visszavesznek, de a szervezeti átalakulások miatt sakkozni fognak, az tuti.
- Jogosítvány - ha irány vissza a meló, az azt jelenti, hogy irány vissza Székesfehérvár. A könnyebbség és időmegtakarítás miatt mindenképp jobb lenne mindezt autóval. Így naponta legalább 1-1 1/2 órát nyernék.
- Mozgás -  hiába minden diéta, ha nem párosul megfelelő mozgással. Itt a szomszédban van egy jó kis fitness terem, ahol kinéztem egy Calanetics órát első körre. Jó lenne eljutni, de az még jobb lenne, ha lenne valaki aki csatlakozik hozzám :)


És akkor még nem beszéltem a mindennapos tennivalókról. Zalán mindig gondoskodik róla, hogy legyen egy kis plusz tennivaló. Anyaként pedig mindent felül ír az, hogy Z igényeihez igazodva, vele foglalkozzak  :) :)




Néha úgy szeretném, ha osztódással tudnék szaporodni és mindent egyszerre megcsinálni...... vagy legalább egy kicsit tudnék Manó mellett szusszanni. Sajnos ezek az alternatívák kilátástalanok. Így marad az akrobatika, az egyensúlyozás a sok sok tennivaló között.

Képes beszámoló :)

Szilvásváram

- Hol voltunk kirándulni Zalkó? Elmeséled?

- Szilvásváramon.- jön a gyors válasz.

Teljesen rendben van ez így :) Szilvásvárad - Szilvásváram :) A Te várad az Én váram :)

A másik lelkes beszámolóból:

- Mit láttál a barlangban?

- Cseppkőköveket! :)

A szorgos hétköznapokból rögtön elcsaltunk néhányat, hogy elköltsük a megmaradt üdülési csekket, amit Apa kapott tavaly. Gyorsan kellett lépni, mert csak január 20-ig volt érvényes. Már novemberben lefoglaltuk a szállást. Kicsit rezgett a léc, csak remélhettük, hogy Zalán rendbe jön a tüdőgyulladásból. Szerencsére így lett. Se láz, se köhögés, így nyugodtan indulhattunk útnak. Csütörtökön indultunk, délután, mert 2-től lehetett elfoglalni a helyet. Előtte még beugrottunk az Ulpius kiadó boltjába, ahol a Facebook "játék-szenvedély"-emnek és sok jóakarómnak köszönhetően 99Ft/db áron vehettem 11 db könyvet. Azért egy kis öröm is éri néha az ember lányát.

Az első napon vacsorázni mentünk csak el, mert a berendezkedés és a kora sötétedés nem engedett többet.

Másnap Szilvásváradon töltöttük a napot, sajnos a kisvasút téli időszakban nem jár, így maradt a séta. Irtó hideg volt, így az érdekes részekig, mint a pisztrángos, vagy a Fátyol vízesés már nem jutottunk fel. Az ősember barlangjáról nem is beszélve. A sétát finom ebéddel koronáztuk meg, aztán délután pihiztünk és kihasználtuk a panzió jacuzziját. Ez olyan igazi pihenős nap volt.

Szombaton aktívan töltöttük a napot. Elautóztunk Miskolcra, ahol vonatra szálltunk és felrobogtunk Lillafüredre. Ez igazi élmény volt mindannyiunknak. Zalán élvezte a vonatozást, a Szent István barlangot és a vízesés látványát is. A barlangban főleg az ott alvó denevérek voltak nagy hatással. Mindenkinek elmesélte, hogy ott lógtak a denevérek a plafonon, aludtak és a szárnyukkal takaróztak.

Vasárnap 10-ig el kellett hagyni a szállást, így aznapra időzítettük az egri kirándulásunkat. Itt is élmény volt a séta, Zalán szinte az összes kiállított ágyúra felmászott :)

Jól esett egy kicsit kiszabadulni a hétköznapokból. Azt nem mondhatom, hogy kipihentük magunkat, mert Zalán mellett ez szinte egyenlő a lehetetlennel. Lehet, hogy valamit rosszul csinálunk? :) :) :)

Csak a szépre....

Igyekszem csak a szépre emlékezni :) A csupa rosszat már kiírtam magamból az előző megjegyzésben. Most jöjjenek a jó dolgok :):):) Mert azért akadt az is szép számmal.
Kezdem itt is régről.
Karácsony előtt voltunk Szvetivel sétálni egyet a Vörösmarty téren. Hozott nekünk isteni finom sütiket. Azóta is eszembe jut párszor. (trehány disznó vagyok, azóta nem találkoztunk :( De nagyon nagyon igyekszem legalább írni neki. Mert jófej :D)
Karácsonyra Zalán kapott egy halom játékot, aminek mi annyira nem, de ő hihetetlenül örült. Gazdagodott a készlet egy garázzsal, egy óriási trailerrel és még sok egyéb aprósággal.

A közös karácsonyozásnak voltak vicces pillanatai. Főleg az mókás, amikor a három törpi összeszabadul :)

Abi és Zalkó a két mókamester :)

A szilveszter is hasonlóan kellemesen telt. Anyuékkal kimentünk a Március 15-e térre, hallgattunk egy kis Mirigyet és Tóth Gabit, de mivel Zalán délutáni alvása a nagy izgalomra való tekintettel elmaradt, így nem bírta az esti strapát. 9 körül hazaindultunk.

Apa szabadságát és a havat kihasználva szánkózni is eljutottunk, ami megint csak megmosolyogtatott pár embert. Papóval csúszta Manó az első kört, természetesen bumm bele módon a Normafa legmeredekebb részén. Ez elég is volt ahhoz, hogy két további lankás lecsúszást leszámítva ne akarjon nagyon csúszni. Ellenben nagy lelkesedéssel találta ki, hogy mi csússzunk, ő majd elkap minket. Teljesen lefáradt miután 6 kört szaladt utánunk. :)

Rossz évkezdés

Jelentem, élünk. Elkezdődött velünk is az új év. Baleset, betegség, távoli, közelebbi és egészen közeli emberek.... Nem indult jól az év.

Most már kilábaltam a kezdeti nemszeretem napokból. A helyzet lehetne jobb is, de azért határozottan felfele ível a hangulat.


Na de kezdem valahol ott a beszámolót, ahol egyszer régen abbahagytam :)
Túléltük az apa nélküli napokat. Utána szerencsére kezdődött az év végi szabadságos időszak, ami ajándékok utáni rohangászással telt. Megint megfogadtuk, hogy nem megyünk vásárolni a tömegnyomorba karácsony előtti héten. Majd próbálok erre visszaemlékezni az év folyamán :D
A karácsony is eltelt, szerencsére nyugalomban. Szokásos menetrend, szenteste itthon, utána este közös karácsonyozás Gyuri szüleinél. 25-én szintén náluk ebéd, aztán irány anyuékhoz. 27-én jöttünk vissza, 28-án Gyuri keresztszülei jöttek látogatóba. Még nem voltak nálunk mióta költöztünk. :S
Szilveszterkor kivételesen nem mentünk sehova, ellenben anyuék jöttek hozzánk. Este kimentünk a városba, aztán itthon köszöntöttük az új évet.
Igazából szilveszterkor kezdődött a rossz széria. Zalánt reggel Gyuri elvitte dokihoz, mert állandóan a füléhez kapott, azt mondta, viszket. Kapott fülcseppet, de nem volt egyszerű megküzdeni vele.
Szilveszter éjjel apu egyik kollegája közölte, hogy egy másik munkatársuk szétverte a fejét. Nem vettük komolyan, azt hittük a mámoros éjszaka teszi és kicsit eltúlozza a dolgokat. Aztán sajnos kiderült pár nap múlva, hogy nagyon is komoly volt az aggodalma. Egy szerencsétlen balesetben meghalt egy fiatal ember. Nem találkoztam vele gyakran, de volt benne valami végtelen szomorúság. Szerencsétlenül alakult az élete, és még szerencsétlenebbül ért véget. Lovas baleset. Szétverte a fejét....Napokig gépeken tartották, hogy a szülei rendelkezzenek a szerveiről. Valaki(k)nek ez életet jelenti a halála. :(:(:( A történet talán nem illik a mi kis életünket taglaló blogba, de mélyen megrázott. Magam sem tudom miért.
Aztán folytatódott a rossz sorozat. Miklós bátya (Gyuri apukájának nagybátyja) is nagyon beteg, de az orvosok bizakodóak. :(:(:(
A következő rémálom az volt, amikor az én örökmozgó, rosszcsont manóm egyik napról a másikra köhögni kezdett, aztán legyűrte a láz. Olyan bágyadt volt, hogy majd a szívem szakadt. Tüdőgyulladást kapott. Ritkán beteg, ilyennek még talán sosem láttam. Ijesztő volt. Szerencsére az antibiotikum megtette a hatását és elég hamar rendbe jött.

Január 13-tól szállást foglaltunk Szilvásváradon, hogy Apa megmaradt üdülési csekkjét felhasználjuk, mielőtt lejárna. Azt hittem ez majd pihentet és kezdődik egy jobb időszak. Ez majdnem így is történt. Szuper kirándulásokat tettünk, de erről majd egy másik bejegyzésben. Ez a mostani inkább olyan panaszáradatos.
Az utolsó napon minden előzmény nélkül tele lett a nyakam és a mellkasom piros pöttyökkel. Ez egészen addig nem is zavart, amíg nem kezdett borzalmasan viszketni. Így a hazaérkezés másnapján célba kellett vennem a dokinénit. Egy hétig minden napos vendége lettem. Calcimusk-Suprastin injekció 4 napon keresztül. Tűpárna lett a hátsómból. Nem beszélve a lila foltokról. De legalább a pöttyeimtől megszabadultam :)

Egyelőre úgy tűnik talán ezzel lecsengett a negatív hullám. Nagyon remélem......