2010. január 29., péntek

2007, amikor minden eldőlt



Júliusban összeköltöztünk. Ez volt az első lépés a közös jövőnk felé.
Szorgos hangya módjára minden nap utazgattam Budapestről Székesfehérvárra. Minden nap új kihívás a munkahelyen, új élmények szerelmemmel. Egyik nap augusztus végén szokásos ebéd kiruccanásunkkor a kolléganőm elejtett egy megjegyzést miután nem tudtam megbirkózni az amúgy nagyon guszta kajámmal: Nem vagy Te terhes??? Ááááá, dehogy tudtam le egy mondattal. De az agyam elkezdett kattogni. Mi van ha mégis???? Sosem volt rendszeres a ciklusom. Volt, hogy 2 hónap kimaradt. Aztán meg megjött rendesen. Most is így volt, kimaradt, de nem aggódtam miatta. Valahogy mégis más érzés volt. Magam megnyugtatására vettem egy tesztet, de negatív lett. Nem nyugodtam bele. Ott motoszkált bennem a kisördög, hogy ez most MÁS. A következő teszt is negatív lett. Kezdtem lemondani róla, hogy baba van a pocakomban és jött a pánik, hogy biztosan valami bajom van. Gyuri minden egyes alkalommal végig izgulta velem a tesztelést. Talán ő még nálam is csalódottabb volt, amikor egyetlen csík árválkodott a kijelzőn, de nyugtatgatott, hogy nincs baj. Bő 2 hét telt el, amikor a 3. tesztet is megcsináltam. A leírás szerinti időn belül megint csak egy csík volt az ablakban. Csalódottságomban ott hagytam a fürdőszobában. Legnagyobb meglepetésemre amikor újra bementem és rápillantottam ott volt halványan a második csík is. El sem akartam hinni. A bizonyosság kedvéért újat teszteltünk, akkor már határozottan mutatta, amit addig el sem mertünk hinni. Mégis lakik valaki odabent :) Szeptember 26-án voltam dokinál, akkor már 10 hetes volt Bogyókánk. A terhesség egy kisebb riadalmat leszámítva probléma nélkül zajlott. A 23.héten apával 4D uh-n is bekukkantottunk a mi kis manócskánkhoz. Jó visszagondolni azokra a hónapokra.
A végére olyan voltam, mint egy bálna :) Egyszer egy nő meg is kérdezett, hogy ikreim lesznek-e :)

Hol is kezdjem????

Ha le akarnám írni mi minden történt velem a röpke 28 év alatt azt hiszem nagy fába vágnám a fejszém. Így nem is idézem fel azokat az éveket, amikor még csak keresgéltem a helyem a világban. Úgyis csak a szépre emlékezem. Kezdem onnan, amikor értelmet nyert minden :)
Túl néhány keserédes kapcsolaton, 2006-ban teljes elkeseredés állapotában egy chat oldalon akadtunk egymásra az én szerelmemmel. Éjszakákba nyúló csevegések, majd telefonhívások következtek. Hamar megtaláltuk a közös hangot. Akkor még 120 km választott el minket egymástól. Mindig úgy gondoltam kis országban nincsenek nagy távolságok. Ez bizonyosságot nyert, mert nem jelentette akadályát annak, hogy kialakuljon közöttünk valami.
Minden olyan gyorsan történt. Megkaptam amire minden nő vágyik. Egy szerető társat találtam, akivel minden perc öröm.

Minden kezdet nehéz

Egyszer volt, hol nem volt..... így kellene kezdenem :)

De jöjjön a miért!

Nem vagyok egy konformista lény, nem szeretek beállni a sorba. Először jött a "csakazértsem" érzés, annyian írnak blogot a környezetemben, most tényleg én is egy legyek a sok közül? De aztán jöttek az érvek, végül győzött az, hogy jó lesz egyszer visszaolvasni ezeket a sorokat. Persze ha nem leszek túl lusta ahhoz, hogy rendszeresen számot adjak a mi kis családunk történéseiről. De ígérem, igyekezni fogok ;)