2010. november 24., szerda

Meglepetés

Apa meglepivel jött haza a munkából. Kaptam mintás harisnyát, amire már rég ácsingóztam, egy szép csokor rózsát és egy Thomas-os hűtőmágnes készítő szettet. Mert hát azért igazi nagy gyerek vagyok.

Zalán amikor észrevette, nagy lelkesedésben tört ki.
- Húúúúú, apa mit hoztál??? Húúúúú de szép!
- De ezt Anya kapta!
- De anya bénás a Thomas játékban! Csak én nem vagyok bénás a Thomasos játékban.

Apa elkezdi neki magyarázni, hogy anya nem is bénás, mire Zalán megjegyzi:
- Te is bénás vagy!
Tovább folyik az eszmecsere, apa próbálja elmagyarázni, hogy majd ketten csinálunk valamit belőle.
Erre Zalán hajthatatlanul:
- Az kizárt! Anya bénás!
- Anya bénás vagy! Apa pedig nem bénás!

Na ezt jól megkaptam :D

Dumagép

Zalán mostanában naponta szórakoztat el minket a jobbnál jobb elszólásaival. (na nem a káromkodásaival, merthogy azt is tud :S)

Az elmúlt napok szösszenetei:

Összepakolja a székeket egymás mögé, ez a vonat, ő a masiniszta és énekel:
-Megy a Zsuzsi vonat, csattognak a GYEREKEK, vígan integetnek a......... (némi gondolkodás és gyöngyöző kacaj) KEREKEK

TV-ben Lola nyilatkozik (nem tudom ki az a Lola, de ez volt kiírva, ebből tudom, hogy így hívják a szóban forgó nőszemélyt) valami fátyol szerű izével a fején, ami a fél arcát kitakarja. Zalán rosszallóan méregeti, majd megszólal:
- Nem szabad a csajnak ilyet feltenni, mert nem látszik a szeme!- milyen kis érzékeny a részletekre ez a gyerek :D

Zalán próbálgatja az állva pisilést. Egyik alkalommal megszólal:
- Anya, megtanultam állva pisilni!!!! De csak valami hiányzik nekem.....
- ???
- Chuggington meg Thomas hiányzik nekem!!!!

Kómakkkkk

Korán reggel van és ki sem látok a fejemből (nekem a 8 előtti időszak még korán van :D). De Apa elhúzott korán, hogy gumikat cseréltessen az autón. Így nem volt mit tenni, fel kell venni a napi tempót.
Tegnap este közös agyalás ment a mindenféle társasházt érintő kérdésekről. Döcögősen indult, de a végére megszaporodtunk és lettünk heten, mint a gonoszok. Nem egyszerű két bájosan mosolygó és maguk (mástól szerzett) igazát hajtó felnőtt nőt meggyőzni ész érvekkel bármiről, aminek már az ellenkezőjét ültette el valaki a fejükbe. Húúúú de nem bírom én ezt az értetlenkedést, meg papagáj feelinget, hogy "a Balázs ezt mondta, a Balázs azt mondta" Ki a túró a Balázs, aki mindent olyan okosan megmond, hogy ne lehetne másképp???  Félreértés ne essék, tudom ki az a Balázs, sőt tisztelem, becsülöm, mert irtó okos és kreatív, nem mellékesen aktív pacák, de olyan makacs, mint egy öszvér.
Lehet, hogy az a baj, hogy én is??? :D /csak nálam másban mutatkozik meg, közös ügyekben hajlandó vagyok kompromisszumokra, meggyőzhető vagyok ;)/
Na mindegy, úgy még nem volt, hogy valahogy ne lett volna. Féléjfélkor "bontottunk asztalt" .
Ja és még egy aprócska bosszúság a beruházó pofátlansága miatt..... az egyik értékesítő, akinek jelenlegi feladata a reklámszervezés, értékesítés, leszervezett egy (újabb, mert a dumaszínházas OTP reklámok egy része már itt készült) reklámforgatást a lakók akarata ellenére. A gázsiból nagylelkűen felajánlott 50ezer pénzt. Lesz ebből még hacacáré :D

De nézzük a dolgok pozitív oldalát, született egy-két nagyszerű ötlet az este folyamán, plusz a társaság távozása után még három rúd túrós-meggyes rétes :D

2010. november 19., péntek

Kreatív készülődés

Lassan ideje elkezdeni az ünnepi készülődést. Már jönnek az ötletek, hogy mit és hogyan kellene. A decoupage-olt Miki zacsi alakul, de még be kell szereznem piros vásznat, hogy tökéletes legyen. Eddig fehéren próbáltam és zöld organzán, de egyik sem az igazi. Azért megmutatom miről is van szó :)
Néhány tavalyi kreálmányom is megvan még. ezek továbbfejlesztésének gondolatával is kacérkodom :)


És végül a nagy terv, hogy milyen Adventi naptárral lepjem meg Zalkót. Ez netről csent ötlet, de majd igyekszem a magam képére formálni :D Van a tarsolyomban saját ötlet is, de ez most jobban tetszik :) Majd jövök beszámolni, ha valamelyik megvalósult :D

Kincsecskék

Köszönöm lányok, hogy a sok "like"-kal segítettetek a gyöngyvilág.com játékán. Így most meglephetem magam szülinapomra valami szépséggel :D

Néhány kép az én kincseimről....

 




2010. november 18., csütörtök

Pörgés, morgás, derülés

Ezek jellemzik a mi kis családunkat az elmúlt napokban. A felnőtteknek kijut a pörgésből és morgásból, Zalán pedig jó érzékkel gondoskodik, hogy mindig legyen egy kis feszültségoldó derültség.
Állandósult témává vált a lakópark biztonsági kérdése, miután 3 hónap alatt több, mint 20 káreset történt. Legutóbb hétfőre virradóra törtek fel 7 vagy 8 autót a mélygarázsban. Hát köszi! Nem szeretném megvárni, hogy a miénk is sorra kerüljön. Két hónapja dolgozunk azon, hogy ajánlatokat gyűjtsünk be, hasonlítsunk össze, szükség esetén kiegészítsük őket. Már referenciákat is beszereztünk. Én már annyira rápörögtem a témára, hogy akár kész lennék SWOT analízist is csinálni az egyes rendszerekkel kapcsolatban. Csak hát az illetékesek belesz@rnak a dologba. Ha meg mégsem, akkor keresztbe szerveznek. Nekem igazán nem fáj, ha nem nekem kell bajlódni vele, csak lássam, hogy ha nem én, akkor valaki más tisztességgel csinálja.
Apa is bosszankodik ezen, de ő jobban viseli.

Nekem a suli miatt is pörögni kell. Tegnap Papó elvitte Zalánt, hogy tudjak egy kicsit tanulni. Eredménye egy elkészült beadandó és egy kis szusszanás, ami nagyon jól esett. Most meg olvasni, olvasni, olvasni ezerrel.

Persze nem ilyen egyszerű az élet, mert én mindent szeretnék megvalósítani, amit elképzeltem. Ilyen a decoupageolt mikulás zsák. Ez a legújabb projekt, nehogy túl unalmas legyen a gyöngyözés :D Ha elkészül a tökéletes prototípus teszek fel képet mementóként :) Egyelőre kísérleti fázisban vagyok.

A mindenféle aktív dolog mellett megvan a passzív rész is. Játszom :) Megint csak facebook-on. Most épp a gyongyvilag.com heti játékán, ahol a feltöltött gyöngyikéket lehet like-olni. Akié a leginkább tetsző, azé a heti vásárlási utalvány. Mennyi sok swarit lehetne venni abból a 3000 Ft-ból :D
Még zajlik a picibaba.hu családi pályázata is. December 9-ig. Fortuna (vagy a barátaink? ;)) nagyon szerethet(nek) minket, mert itt is jól állunk. Köszönjük mindenkinek! Ez már a derű kategória :D:D:D:D

És akkor jöjjenek Zalán arcizom tornáztató megjegyzései:

Valami halk zörej hallatszik valahonnan. Erre Zalán:
- Anya, mi ez a hangulat??? (mostanában a hang, az hangulat)

Nézegetjük a játékboltok kínálatát. Zalán minden második játékra rámutat, hogy "Erre gondoltam, ezt szeretném!" Amikor egy olyan Thomas-ra bökött rá, ami nekem is felkeltette az érdeklődésem, mondom neki:
- Megbeszéljük a Jézuskával, hogy Te ilyet szeretnél.
 Erre ő némi gondolkodás után:
- Inkább ne beszéljük meg a Jézuskával, hanem vegyük meg!!!

Néhány melegkiütés jelent meg Zalkó combhajlatában. Apával megállapodunk, hogy fürdés után bepúderezzük.
Törölközés közben egyszer csak megszólal Zalán:
- Ne panírozzuk be a fütyit, jó??? :D:D:D:D

2010. november 13., szombat

Márton-napi vigasság

A tegnapi hirtelen ötlettől vezérelt facebook játéknak és a nyereménynek köszönhetően egy eszméletlen jó délelőttöt töltöttünk a szentendrei skanzenban.
Nem telt el meglepetés nélkül a nap, mert ugyan egyszemélyes belépőt nyertem, de két belépőt kaptunk, amikor a kijelölt helyen bejelentkeztem átvenni a nyereményt. :D :D
Először Zalán hevesen tiltakozott minden próbálkozás ellen, ami arra vonatkozott, hogy egy-egy épületen belül megnézzük a berendezést, vagy az ott zajló tevékenységeket. A tollfosztó asszonyoknál heves tiltakozással reagált, így gyorsan ki kellett mennünk, különben mindenkit kiűzött volna a hisztijével :D
A gyertyamártóknál már érdeklődve kukucskált be az ablakon és mivel megtetszett neki, hogy a gyerekek egyik edényből a másikba lógatnak egy kanócot, úgy döntött, ezt nekünk is ki kell próbálni. Apával ketten mártottak gyertyát. Apa a forró viaszba, Zalán a hideg vízbe mártogatott :)
Utána mézeskalácsost láttunk, zoknilibát, őszi virágdíszt lehetett volna készíteni, de olyan tumultus volt, hogy nem lett volna türelmünk (nekünk sem, nemhogy Zalánnak) kivárni. Egy libalampiont viszont készítettünk közösen, hármasban. Apával borjam-et kóstoltunk. Még sosem hallottam ilyenről, de meg kell hagyni nagyon finom. :D:D:D
A program zárásaként vonatoztunk egyet. Először ezt sem szerette volna a fiatal úr, mert szerinte nagyon hangos. Itt azárt már nem kellett sokat győzködni, hogy jó lesz az.
Hazafele még ki sem értünk Szentendréről, már aludt is :) Kár, hogy nekem délután suliba kellett mennem ZH-t írni. Szívesen maradtam volna egész nap a jó levegőn, a színes forgatagban :D

2010. november 12., péntek

Egy szerencsés péntek

Unalmas perceimben előszeretettel facebook-olok, ahol időnként megtalálok egy-egy nyereményjátékot. Eddig az esélytelenek nyugalmával nyomtam a like-ot, vagy válaszoltam kérdésekre.
Ma az első mosolyfakasztó eset az volt, amikor megláttam, hogy az 1gombóc játékán a nyertesek között ott vigyorog apa egyik jó barátja. Nem is tudtam, hogy ő is fent van :D
A másik akkor fogadott, amikor hazaértem a suliból. Még reggel poénból játszottam egyet a Babanet-Kölöknet közös játékán. És láss csodát, nyertem :D A meglepetés egy egyéni belépő a hétvégi Márton-napi rendezvényre a Skanzenben :D Most épp levelezésben vagyok a szerkesztővel további egyeztetés okán. Úgy tűnik, megvan a holnap délelőtti program :) Hipp-hipp hurrá!!!!! Szabad levegőn, mindenféle csodával :D El sem tudom mondani mennyire örülök :)

/Kell is valami jó, mert reggel megint szervizbe kellett vinni a kisautót :(/

Már csak a XIV. Kézműves Kiállítás és vásár- -ra lenne jó kijutni, mert a gyöngykuckó standján most csak 270 Ft lesz minden csöves 11/0-ás japán gyöngy, ami nagyon nagyon jó ár.

2010. november 10., szerda

Álom-álom

Unalmas napokon egyszer régen elkezdtünk játszani a picibaba.hu fotópályázatain. Az eddigi statisztika:
2 fórum kedvenc cím (a legigazibb meglepetés és öröm), egy szerkesztői különdíj és egy Expos III. hely. (ez utóbbira annyira nem vagyok büszke, mert sms-ezés árán sikerült csak)
Most egy kicsit álmodozom, mert a jelenleg futó két pályázaton jelenleg (amikor ezeket a sorokat írom, lehet, hogy mire újraolvasom, már nem így lesz) vezetünk. Ez számomra is nagy meglepetés, ugyanakkor nagyon jól esik. Jól esne a lelkemnek, ha sikerülne elöl végezni. Mert hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szeretném. Ha az ember játszani kezd, benne van a vágy arra, hogy nyerjen :) De azt már megtanultam, hogy nem minden áron. Nem tehetem meg, és ha megtehetném sem küldenék egyetlen sms-t sem, csak azért, hogy beteljesítsem az álmom :) Most nagyon örülök, hogy ennyien mellettünk állnak és szavaznak. Már megérte :D
Azért vannak bennem undok gondolatok is. Mert hát emberből vagyok és mint olyan, néha gyarló :) A családi pályázaton Reni kislányával, Bogival alakult ki szoros küzdelem. És itt vagyok undok. Mert az a sejtésem, hogy csak azért, hogy ők legyenek az élen, már most tolják az sms-t. Ezt én a gyakorlatias agyammal nehezen értem meg. Én ha szánnék pénzt arra, hogy nyerjünk, ilyenkor még egy fillért sem fektetnék be, mert ezzel csak elindul egy lavina. A verseny december 9-ig fut. Talán 8-án elkezdeném felhozni a gyerekemet :D Lehet, hogy csak én vagyok ilyen kifordított agyú :D A non plus ultra az egészben, hogy állati gyorsan cserélgetik a helyet a krampuszok. És állati büszke vagyok, hogy Z nem sms-sel lépeget előre :D :D :D


Én örömmel és szeretettel köszönöm mindenkinek, aki támogat minket :)

2010. november 9., kedd

Lakáseladás, autójavítás - kipipálva

Hipp-hipp hurrá! Elkelt a közös lakás, amiben Éviék laktak korábban. Tegnap nyanyóék aláírták a szerződést.
Egyik szemem sír, a másik nevet. De hát tulajdonképp csekély közöm van a dologhoz. Én csak  bevándorló vagyok ebben a kérdésben. :) Egy kritikus bevándorló :D

Apa tegnap elvitte a kisautót szerelőhöz. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nincs komolyabb baj, csak, amit apa is sejtett. Így alkatrésszel, szereléssel megáll 30.ezer pénzben. Ez sem kevés, főleg így karácsony előtt, de lehetne sokkal sokkal rosszabb is. A koccanás okozta szépséghiba egyelőre marad, majd sógi megbűvöli. Persze erre még őt is és apát is rá kell vezetni. De ha már karosszéria lakatos, nehogy már egy halom pénzt kifizessünk másnak.

Tegnap történt, hogy először örültünk egy telemarketinges megkeresésnek. Mert hát ugye, aki hitelkártyát használ, az el tud úszni szépen. Mint ahogy nekünk is sikerült, mint számomra az utóbbi időben kiderült.
A sok hitel, meg illeték törlesztés közepette mindig a hitelkártya visszafizetésre maradt a legkevesebb. Így csak halmoztuk szépen azon is a hátralékot. Amire meg csúnyán ketyeg a kamat. Most a CityBanknak (szeretjük a jó konstrukciói miatt!!!!) van valami tuti kedvezményes szabad felhasználású hitele, amit tegnap ajánlottak Apának. Úgy néz ki hitellel fizetjük ki a hitelt. Tulajdonképpen akár át is utalhatja magának a bank :) :) :) Még nem végleges a döntés, de amennyit én a humanoid, cseppet sem racionális agyammal megértettem belőle, jobb lesz ez így nekünk :) Ráadásul ha egy morzsányi jut a lakáseladásból az egyéb hitelek előtörlesztése után, akkor abból ezt is vissza tudjuk fizetni. Persze kérdezhetné a kedves olvasó, hogy akkor mi a frásznak a hitel, ha lesz majd pénz is..... Mert a hitelt hamarabb adják, kevesebbet kamatozik a visszafizetni való. A morzsika meg majd legkorábban egy hónap múlva lehet hozzáférhető. Ha egyáltalán lesz....

Így hát zajlik az élet anyagi oldala is.

2010. november 8., hétfő

Egy kicsi öröm

A felhők felett mindig süt a nap. A sok nyűg között akad azért egy kis öröm is. Neveztem Zalkót a picibaba pancsoló baba pályázatára és legnagyobb meglepetésemre még így néhány nap elteltével is vezeti a versenyt. Ez igazi öröm számomra, még ha a végén nem is nyernénk (nem engedhetjük meg magunknak jelenleg és ha megengedhetnénk sem akarnék sms-ekre költeni, így ezzel rontok (?) az esélyein). A jelenlegi állás azt jelzi számomra, hogy másoknak is tetszik az ördögöm :D Ha ránézek erre a nyári képre, nekem mindig mosolyt csal az arcomra. Talán másoknak is szerez pár kellemes pillanatot :D

Zűrök

Azt mondják, ha jön a baj, jön csőstül. Na ez most nálunk is érvényes.
Pénteken elkezdett érdekesen rángatni a kisautó. Apa megállapította, hogy olyan, mintha kihagyna az egyik henger. Nem értek hozzá, de nem hangzik jól. A termosztát már egy ideje nem működik, egészen pontosan kiszedték még a nyáron, mert valami hibája volt. Most a klíma kapcsolója is behalt, nem megy a ventillátor. (legalábbis mintha valami ilyesmit mondott volna apa) Mára lett beütemezve a szerelő. Erre reggel apa belement az előtte haladóba. Illetve nem haladóba. Merthogy a csóka elindult, aztán megállt valamiért. Apa meg a kisautóval már nem tudta elkerülni a koccanást. De akárhogy is, ilyenkor mindig a hátul haladó a vétkes. Azóta az olajnyomás jelző is bejelez.

A lakásban a fűtés sincs a helyzet magaslatán. Persze ehhez sem értek. A lényeg, hogy a termosztát nem szabályozza, amit kellene. Reggel itt volt a gondnok, kicserélte benne az elemet, mert szerinte ez volt csak a baj. Háááát, remélem igaza lesz, bár hogy őszinte legyek, nem győzött meg. Ez amolyan női megérzés a gesztusok és megnyilvánulások alapján. Ne legyen igazam.

Mi jöhet még?????? Utálatos hétfő van. Nálunk mindig hétfőn jönnek a gondok. Ráadásul itthon ülök, agyalok, persze minden vagyok csak nyugodt nem. Ilyenkor sokkal nehezebb Zalánnal is. Feszült vagyok és a legapróbb hülyesége is kiborít. Már harmadszor nézi ugyanazt a Thomast. De így legalább egy kis levegőhöz jutok.




Na de úgy még nem volt, hogy valahogy ne lett volna. Az igazi baj nem itt kezdődik. Majd csak túl leszünk ezen is egyszer végre.

2010. november 5., péntek

Heti termés

Gyors kivonat a heti eseményekből:

KEDD:
Zalán egyedül aludt el délután a szobájában. Hipp-hipp hurráááááááá! Jól haladunk :) 4 körül ébredt, elindultunk Éváékhoz. Már épp szálltunk volna fel a buszra, amikor csörög a telefon, egyik fórumos csajszi párja hív, hogy hozná a zsák ruhát amit ígértek. Busz elenged, bumszli vissza a cuccokért. Szerencsére a pasi hamar odaért, nem kellett várni rá. A zsákot lepakoltuk, indultunk újra. Már sötét volt, mire odaértünk. Éváéknál pikk-pakk szétszórták a játékokat, de kivételesen nem volt nagy visítozás :) Apa is befutott, sikeresen rálépett Csenge gitárjára, ami persze hangos roppanással kettétört. Az elköszönés nem maradt poén nélkül. Kikísértek minket a kapuba, ahol Zalán átölelte Csengét:
- Szeretlek Csenge!-majd gyorsan hozzátette a választ is - Én is téged!
Meg tudnám zabálni :D
Hazafele megálltunk a Lidl-nél. Apa beszaladt, addig mi egymást szórakoztattuk.

Z: Anya, kitaláltam egy nagyon nagy ötletet!
A: Mit?
Z: Legyen nekem egy olyan nagy Thomasom, mint a Csengének!

Néhány pillanat múlva újra belekezd a mondandójába:

Z: Kitaláltam egy jó ötletet! "Pöjszi"(Percy), "Dízel", "Tomasz" (Thomas) kellene, meg nem is tudom mi kellene. Tobi (Toby), meg Dízel tíz, ennyit akartam. Meg Szoltit (Salty), meg emelős Dízelt. Csak ennyit akartam. (Nincsenek is nagy igényei.......azt hiszem túl sok mesét néz a gyerek :D)

SZERDA:
Délelőtt az Eleven centernél újabb adományt gyűjtöttünk be a picibabás Jeassy-nek köszönhetően.
Így legalább megint kimozdultunk egy kicsit. Közben elkészült a megrendelt gyöngycsomagom is. Azt terveztem, hogy majd a délutáni alvás után megyünk érte. Naná, hogy még csak véletlenül sem volt hajlandó aludni az ördög. Így alvás nélkül indultunk neki a városnak. Ha már összeraktuk magunkat, elmentünk a GYÖNGYVILÁG-ba a rendelt dolgokért, aztán buszra szálltunk és a Wex Trade-et is meglátogattuk. Kész anyagi csőd :)
Hazafele persze már álmos lett Zalán, de hősiesen ébren maradt. Így legalább este hamar ágyba keveredett.

CSÜTÖRTÖK:
Nagyjából semmi extra esemény. Összepakolásztunk, repülőt építettünk, Thomast néztünk. Aztán napközben felhívott egy nő valami hiper-szuper wellness ajánlattal. Átküldte e-mailben is a részleteket. Beszéljük meg, pénteken újra hív. Hmmmm, jól hangzik, de mi benne az átverés????
Délután megint ügyesen egyedül aludt el a kiságyában. Fejlődünk :D
Este azért volt egy szívderítő szösszenete Zalánnak vacsoránál. Összedugtuk a fejünk, duccoltunk, amikor is érdeklődve nézegetni kezdte a szemem.

Z: Anya, vijág van a szemedben.
A: Világ, vagy virág?
Z: Vijág! Napjafojgó vijág van benne!!!!

Az ilyen pillanatokért érdemes :) Nagyon meghatott. Ilyenkor mindig elszégyellem magam, hogy néha türelmetlen vagyok vele. Pedig ő annyira nagyon szeret!

PÉNTEK:
Nem vagyunk a helyzet magaslatán. Konkrétan egymás agyára megyünk. Már kb tizedszer viszem vissza a széket a helyére, de Z kitartóan rendezi át a lakást.
A porszívózás is csak sokadik nekifutásra jött össze, mert állandóan kihúzta, azzal, hogy túl hangos és nem hallja a mesét. Húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú
Még előttem a felmosás, a vasalandók elpakolása. Remélem ma alszik rendesen, hogy legyen is belőle valami.

Este csajos program. Krisztikéhez megyek, nem tudom mit hozunk ki az estéből. Vagy lelkizés lesz órákon át, vagy szét röhögjük magunkat. Sejtésem szerint inkább az előbbi.....

Folyt.köv.

2010. november 1., hétfő

Kalandos hosszú hétvége

Miért is telne el itthon egy hosszú hétvége eseménytelenül?

Csütörtökön Eszteréknél voltunk. Végre, végre, végre!!!! Jó volt egy kicsit beszélgetni. Igyekszem úgy beosztani az időt, hogy gyakrabban össze lehessen hozni ilyen délutánt.
Pénteken picibaba találkozón voltunk, ahol kellemesen elfáradtunk Zalkóval. (Köszönjük szépen azoknak az anyukáknak, akik Adrienn felhívására elhozták adományaikat. És köszönjük az ajándék cumit. Ajándékot ugyan nem illik tovább adni, de mi azt is az adományok között helyezzük el.)

Néhány kép a játszóházból a képtárban.
PicibabaTalalkozó

A tali után beültünk Éváékkal Mekizni a két krampusz nagy örömére.
Szerencsére Manó hamar kidőlt. Legszívesebben én is aludtam volna, de mivel suli volt még este, így kénytelen voltam lemondani róla. Így én csak vegetáltam, közben befutott egy telefon Erától, hogy benne lennénk-e egy rögtönzött pókerpartiban este. Gyors egyeztetés apával és megszületett a döntés: megyünk. Fáradtan, gyerekestől. Nem bántuk meg. Csak nem kellett volna fél 2-kor hazajönni. Era kávéja akkorra hatott mire hazaértünk. :) Így negyed 4-kor sikerült ágyba keveredni.

Szombaton délelőtt punnyadás, délután suli, aztán vásárlás. Belefért még némi gyöngyözés is. Ha egy üzlet beindul...... :D A temetőzés nem jött össze, mert Z belealudt.

Vasárnap délelőttre beterveztük a temetőjárást. Épp indulóban voltunk, amikor jön a telefon, Évi kizárta magukat. Ajtó becsukódott, kulcs bent a zárban. Így hiába van a kezében másik, nem nyílik. Már lassan profik leszünk betörésben. Z 2. születésnapján az egyik szomszéd járt így. Akkor Attilától kaptuk a tippet az ajtó hatékony kinyitására. A szomszédnak némi időráfordítással bejött. Így temetőjárás halaszt, régi bank- és egyéb plasztikkártyákkal felszerelkezve irány Éviék. A család minden férfi tagja részt vett az akcióban :D
És láss csodát, sikerült!!! Papó 3 kártya és egy gumikalapács segítségével megbirkózott a zárral.

Megvolt a vasárnapi kaland. A nap további része nagyjából eseménytelenül telt. Temető, vásárlás, haza, majd vacsora nyanyóéknál.


Ma megint eseménydúsan indult a temetőjárás. Szokás szerint szép lassan összekészülődtünk, majd irány a lift. Beszálltunk és mint rendesen, Zalán megnyomta a garázs szint gombját, majd az ajtó záró gombját. És ekkor kezdődött a napi kaland. Ajtó bezárult, a lift pedig meg sem moccant. Program újra benyom, semmi. Jött az ötlet, szálljunk ki, menjünk gyalog. Igen ám, de a kinyitásra szolgáló gomb megnyomására sem történt semmi. Jött a felismerés: A liftben ragadtunk. Még szerencse, hogy ezekben a XXI. századi liftekben beépített vészhívó rendszer működik és közvetlenül az operátorral beszélgethetsz ha gáz van. Mint most. Vészhívtunk, bemondtuk a címet, telefonszámot (még jó, hogy volt nálunk)  és vártunk türelmesen. Az operátor negyed órát ígért, hogy érkeznek a megmentőink. Zalkó először kicsit legörbült szájjal vette tudomásul a helyzetet, de aztán rögtönzött játékkal sikerült elterelni a figyelmét. A nálunk lévő mécseseket szórtuk ki a padlóra és csoportosítottuk, meg számolgattuk őket. 25 perc elteltével újrahívtuk a jóembert, kiderült, az utcánk nincs a térképen, nem találtak ide a Multi alarm emberei, de közben kerítettek valami szerelőt is, aki elmagyarázta, hogy hogy jutnak ide, plusz ő maga is elindult. Végül a Multisok értek előbb. Zalkó viccesen dumált ki nekik a bezárt liftajtón keresztül. Az egyikük valami kulccsal kinyitotta az ajtót, mivel a szinten volt a kabin. Közölte, hogy ezt nem szabadna (gondolom mivel nem volt stabilizálva a szerkezet), de azért csak megtette. Először kérte, hogy Zalánt adjuk ki, majd egyesével, nagyon óvatosan, lassan léphettünk ki a biztonságot jelentő lépcsőházba. Így esett, hogy röpke háromnegyed órát töltöttünk a lift fogságában.
Szerencsére Zalánban nem hagyott nyomot az eset, ő kalandként élte meg. Lelkesen mesélte mindenkinek, hogy beragadtunk a liftbe és jöttek a szerelőbácsik, akik kiszabadítottak minket.
Némi késéssel, de eljutottunk a temetőbe. Onnan irány haza, evés, alvás, közben nekünk csupa unalmas dolog: fenyő átültetés, pakolás, ruha válogatás az iszap károsultjainak.(most épp apa ruhái közül szelektáltunk)

Most ahogy írom ezeket a sorokat, Z épp apával kommunikál. Felfedezte, hogy van apa ujján valami.

- Apa, milyen piszok van az ujjadon?
- Nem piszok, hanem megvágtam az ujjam.
- Mivel vágtad meg, Apa?
- Nagykéssel.
- Azzal kolbászt kell vágni, nem az ujjadat Apa!!!!! :D:D:D:D

Erről eszébe jutott a kaja. Elkezdett alkudozni, hogy melyik asztalnál lehet enni. Nem sikerül keresztülvinnie az akaratát, de apát elkezdte kérlelni.....

- Egyél apa!
- De nem vagyok éhes.
- De igen éhes vagy!

:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D


És a végére egy kevésbé vidám téma. Még mindig nagy szükség lenne segítségre a vörös iszap károsultjainak. Kérek mindenkit, aki teheti, lehetőségeihez mérten segítsen!!! Elsősorban téli ruházatra, cipőkre és alsóneműkre van nagy szükség. De elkél a tisztálkodási szer, a gyermekjáték, a tartós élelmiszer.
Szombatra tervezzük az újabb adag adomány szétosztását. Addig próbálom a nyilvános fórumok adta lehetőséget is megragadni, hogy minél többekhez eljusson a kérés. Remélem lesz még utánpótlás. Olyan sokan vannak, akik nélkülözni kényszerülnek. :(Ezeknek az embereknek egyetlen apró dolog is nagy öröm.
Amíg mi felkelünk és természetes, hogy kezünkbe vesszük a fogkefét és megengedjük a melegvizet, addig Devecserben vannak olyanok, akik radiátoron, flakonban melegítik a vizet és egyáltalán nem biztos, hogy van egy fogkeféjük, amit a kezükbe vehetnek. :( Egy szó mint száz: Segíts, ha tudsz!!! Akár tárgyi segítséggel, akár azzal, hogy eljuttatod az üzenetet barátaidnak, ismerőseidnek! (erről jut eszembe, Barbi, köszönöm, hogy kitetted a blogodban ;))

Szeretettel várjuk a felajánlásokat akár e-mailben  edina.steber@gmail.com címre, vagy iwiw-en, facebook-on (Takács-Stéber Edina névre), vagy picibabán, Brekibogyó-nak küldött privát üzenetben.