2010. november 10., szerda

Álom-álom

Unalmas napokon egyszer régen elkezdtünk játszani a picibaba.hu fotópályázatain. Az eddigi statisztika:
2 fórum kedvenc cím (a legigazibb meglepetés és öröm), egy szerkesztői különdíj és egy Expos III. hely. (ez utóbbira annyira nem vagyok büszke, mert sms-ezés árán sikerült csak)
Most egy kicsit álmodozom, mert a jelenleg futó két pályázaton jelenleg (amikor ezeket a sorokat írom, lehet, hogy mire újraolvasom, már nem így lesz) vezetünk. Ez számomra is nagy meglepetés, ugyanakkor nagyon jól esik. Jól esne a lelkemnek, ha sikerülne elöl végezni. Mert hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szeretném. Ha az ember játszani kezd, benne van a vágy arra, hogy nyerjen :) De azt már megtanultam, hogy nem minden áron. Nem tehetem meg, és ha megtehetném sem küldenék egyetlen sms-t sem, csak azért, hogy beteljesítsem az álmom :) Most nagyon örülök, hogy ennyien mellettünk állnak és szavaznak. Már megérte :D
Azért vannak bennem undok gondolatok is. Mert hát emberből vagyok és mint olyan, néha gyarló :) A családi pályázaton Reni kislányával, Bogival alakult ki szoros küzdelem. És itt vagyok undok. Mert az a sejtésem, hogy csak azért, hogy ők legyenek az élen, már most tolják az sms-t. Ezt én a gyakorlatias agyammal nehezen értem meg. Én ha szánnék pénzt arra, hogy nyerjünk, ilyenkor még egy fillért sem fektetnék be, mert ezzel csak elindul egy lavina. A verseny december 9-ig fut. Talán 8-án elkezdeném felhozni a gyerekemet :D Lehet, hogy csak én vagyok ilyen kifordított agyú :D A non plus ultra az egészben, hogy állati gyorsan cserélgetik a helyet a krampuszok. És állati büszke vagyok, hogy Z nem sms-sel lépeget előre :D :D :D


Én örömmel és szeretettel köszönöm mindenkinek, aki támogat minket :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése