2010. október 28., csütörtök

Zsúfolt napok

A napokban megírtam egy szép hosszú beszámolót, és huss, az enyészeté lett. Nem volt kedvem újra bepötyögni.
Talán most nem tréfál meg Murphy és amit írok, az meg is marad :)

Hol is kezdjem....

Próbálom összeszedni mi minden történt az elmúlt napokban......

Pénteken mentünk anyuékhoz, beiktatva a menetrendbe Triccét, alias Noémit Balatonfűzfőn. Összeszedtük az általa és egy kedves barátnője által felajánlott dolgokat. Szépen tele is lett a kisautó. Mivel rengeteg, nem kimondottan az általunk megcélzott családnak használható ruha volt a csomagokban, csoportosítottuk őket fajtánként és így kerültek továbbításra.
Egyébként megrázó és egyben felháborító, ami Devecserben és Kolontáron zajlik. A médiából az folyik, hogy nincs szükség már ruhákra, mert tele vannak a segélyszervezetek. Ja. A gyűjtőben zsákszámra lehet, hogy állnak, de ki nem osztják azzal a dumával, hogy nincsenek kiválogatva. Hát kinyílt a bicska a zsebemben, amikor ezt meghallottam. Sajnos megint csak megerősödött bennem, hogy segélyszervezetnek semmit, ha adok, azt személyesen, kéz a kézbe, face to face. Most címgyűjtés zajlik. Vannak még rászoruló családok, kicsi gyerekekkel, átmeneti szálláson. Nekik szeretnénk még segíteni. Annyijuk van, ami rajtuk maradt, mert a segélyszervezet nem segít......amikor a roma anyuka pelenkát kért, kivárva a sorát, ami nem rövid, kapott 4 azaz négy darab pelenkát. Mire elég egy csöppségnek ez a mennyiség? Szerencsétlen naponta, ne adj isten naponta többször állhat sorba. :(
Elsősorban cipőre, alsóneműre, zoknira, harisnyára, személyes használatú dolgokra van szükség. De elkél még a ruha is.
No és persze tisztítószer, tartós élelmiszer. Mi anyuval ugyan összeraktunk kb 20-25 db szappant, meg kézfertőtlenítőt, pár fogkrémet, de ez elég kevés. Sajnos ezek azok a dolgok olyanok, amik a legtöbb háztartásban nem állnak feleslegesen a szekrény mélyén.
Én azért optimista vagyok, hogy lesznek még, akik lehetőségeikhez mérten csatlakoznak hozzám és segítenek.
Újra kiírtam Picibabán, de a kezdeti lelkesedés erősen megcsappant :( Most Szilvi volt az egyetlen, aki jelezte, tud még segíteni. Újra.... Aztán Julcsianyu írt még, de ő az iwiw-es kérésemre. Na az ottani helyzeten kiakadtam. Nem minden ismerősömnek küldtem el a kérést, csak azoknak, akikről úgy gondoltam, hogy esetleg segítenének. Írd és mondd 2 azaz kettő ember vette a fáradságot, hogy egyáltalán válaszoljon. Persze senkitől nem várhatom, hogy erején felül vállaljon, de elgondolkodtató. Mert a többségnél még a szándékot sem látom :(

Adrienn hívott a hét elején és megbeszéltük, hogy kiteszi a találkozó felhívásában, hogy aki tud, segítsen. Ez azóta megjelent. Kíváncsi leszek, hogy milyen eredménye lesz. Kicsit csökkent az optimizmusom.
Főleg akkor keseredek el, amikor nézegetem a teszveszen, hogy 1 Ft-os aukción árulják az emberek a megunt holmikat és sok tényleg annyiért is kel el. Ezeknek az embereknek ezek a dolgok kincset érnek ezekben a napokban :( De nem vagyunk egyformák.

Egy volt osztálytársammal, Ildivel futottam össze. Ő is aktív segítség terén. Arra jutottunk, kéz a kézben segítünk tovább. Ő közelebb van, van ideje, lehetősége a közvetlen napi kapcsolattartásra. És az összegyűlt dolgok kiosztása is könnyebb ha többen vagyunk. Csak legyen mit kiosztani......

Jó hosszúra sikeredett ez a kis beszámoló, de most legalább kiadtam magamból egy részét a felgyülemlett dolgoknak. Persze azért így is maradt bennem bőven....


No de, hogy egy kicsit vidámabb vizekre evezzünk, ezer más dolog is zajlik körülöttünk.
Megint elkelt egy füli :) Anyu a készeket levitte Bernihez,mert ha már úgyis megy hajat vágatni, miért ne.... így akik mennek szépülni, vehetnek egy kis egyedi ékszert. Ennek, vagy részben ennek köszönhetően tegnap befutott Adél azzal a kéréssel, hogy neki (anyukájának) karkötő kellene. De rögtön kettő. :D:D:D És akkor már legyen a tesójának még két pár fülbevaló. Ha egy üzlet beindul!!!!! :D Holnap megyek gyöngyre beruházni. Nem lesz olcsó buli, de tudom, hogy most meg is térül ;)
Jaj és még Margónak is van egy megrendelt nyaklánca. Abba ma belekezdtem, de Zalán nem díjazta. Majd este befejezem.

A társasági életünk is aktivizálódni tűnik. Múlt héten befutott Norbi. Már nagyon ideje volt :) Ismételten megállapítottam, mint már oly sokszor, hogy ő a jég hátán is megél :D
Aznap Krisztike is itt aludt, kiveséztük a pasiügyeket.

Kedden Luca köszöntés volt. Kiakadtam rendesen. Mert Ákos mikor is közölné, hogy mi a program, ha nem délután 3-kor, hogy aznap este 3/4 6-ra várnak. Természetesen mi vártunk rájuk. No comment.

Tegnap este csajos kiruccanást hoztunk össze Szvetivel. Az a másfél óra felért egy napos pihenéssel, pedig semmi extra program nem volt.

Most délután végre eljutunk Eszterékhez is. Már rosszul éreztem magam amiatt, hogy képtelen voltam úgy alakítani a dolgainkat, hogy menni tudjunk. De most sikerült!!!! Már csak az kell az induláshoz, hogy Manócska felébredjen. :D

És jön a holnap, a non plus ultra, Picibaba találkozó. Most kivételesen csak kettesben megyünk Zalánnal, mert anyu nem jön, apához meg jön a logisztikai dept. atyaútristene, így neki kötelezettségei vannak. Majdcsak megbirkózom a feladattal :) Még fényképezőgépet kell keríteni, mert a kicsikét apa javíttatni vitte. Majd bepróbálom a régi gépet, remélem csak az aksiját kell feltölteni..... és akkor a mindenféle mostanában történt társasági eseményről jövök képes beszámolóval is ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése